Szeretnék a többi menüponton túl is egy kis segítséget nyújtani a nem szakembereknek, hogy minden kétség elmúljon belőlük a tekintetben, hogy miért olyan irreálisan drága, vagy miért olyan jó olcsó vagy olcsóbb valami.

Az hogy kocsibeállóról vagy terasztetőről beszélünk, szinte mindegy ez esetben. Lássuk a kezdetektől.

A lábak földhöz rögzítésének kialakítása:

Három verzió van, az egyik az amikor stabil beton alappal rendelkezik a helyszín, és ehhez lehet rögzíteni biztonságosan az oszlopkelyheket. Ez a legkedvezőbb árban, mert ez esetben az oszlopkelyhek rögzítése van csak hátra a kimérés után.

A másik, mikor nincs betonalap és azt nekünk kell kiönteni, hogy ahhoz tudjuk majd rögzíteni biztonságosan az oszlopkelyheket. Ez egyel költségesebb hiszen van földmunka a gödrök kiásásához, ami természetesen egy plusz kiszállást is magával vonz. Aztán a beton ára és a munkadíja. Majd ha meg köt lehet folytatni, tehát időben ez a leghosszabb verzió a beton kötése miatt. Mi ilyen rozsdamentes kengyelt használunk ha nincs beton alap és mi öntjük. Ez egy 15×15 cm-es lábhoz való. Saját készítés, süllyedés gátlóval.

A harmadik, amikor van beton ott ahova az oszlopkehely kerülne, de nem elég vastag, nem elég jó minőségű vagy éppen nem teljesen van jó helyen, csak félig a beton rész. Ez a legköltségesebb hiszen bontással kell kezdeni és utána jöhet csak a földmunka a gödrök kiásásához, ami természetesen egy plusz kiszállást is magával vonz. Aztán a beton ára és a munkadíja még a bontás mellé. Majd ha meg köt lehet folytatni, tehát időben ez a leghosszabb verzió egyike a beton kötése miatt és a legköltségesebb, mert a bontás után lehet csak elkezdeni betonozni. Ide tartozik a meglévő térkő vagy viacolor amit fel kell szedni és az alatta lévő felülethez kell rögzíteni az oszlopkelyheket, majd visszajavítani a térkövet, ez is plusz költség.

Más talpakat itt nézhet meg hogy viszonyítani tudjon. Természetesen nem rozsdamentes és sablon méret.

Konzekvencia: nem tehetünk sokat ez ellen, ha csak nem mi magunk készítjük el a betontuskót, ami tökéletes, mert ha nem, akkor ismét faragással kezd a szaki az első nap mikor jön építeni, és az nem gazdaságos.

A lábak rögzítéséhez használt profil:

Számtalan fajta, féle, méretű, árú és anyagú profil létezik, oszlopkehely gyanánt. A szempontok, ami alapján a jót vesszük meg, az az anyaga, itt a vastagságára és tartósságára gondolok. Aztán a mérete. Ez egy igen jó és rég (jól) meg nem oldott kérdés. Mivel adott esetben a megrendelés egy 10×10 cm méretű oszlopra szól, így egy ehhez való kehely kell. ÁM a kehely mérete 10×10 de a faanyag a fatelepen is annyi mikor megveszi az ember. Mire kigyalulja megcsiszolja az már maximum 9,5×9,5 jó esetben és ez elmondható a 12×12 vagy a 15×15 cm-es oszlopokról is megmunkálás után. Éppen ezért meg lehet venni a bolti sablon (ez lesz a legolcsóbb verzió) kelyheket, de ezzel számolni kell. Én az egyénit javaslom, az alábbi kép is ezt támasztja alá. A hitvány kelyhek és egy pici szakmai hiba következménye. NEM A MI MUNKÁNK!

Konzekvencia: akár mit építünk egyedileg otthonra, vagy kivitelezőt bízunk meg, NEM BIZTOS hogy jó hozzá a tömegeknek gyártott sablon kehely a gazdaboltból! Viszont olcsó-bb kétségtelenül!

A fa szerkezet:

A minimális 10×10 cm mérettől a 12×12 cm-en keresztül a 15×15 cm vastagságig minden megoldás jó lehet, attól függően mihez kell és ott milyen méreteket (hosszúság, szélesség, magasság) kell vele megoldani, áthidalni megtartani. mennyire köthető épülethez és mennyire van szélvédett helyen. Természetesen a 10×10 cm alatti vázat semmihez nem ajánlom, bár a képen látható hogy készül ilyen, gondolom mert olcsó. A multik kész (parkolóban felállított) kocsibeállója, amit önnek kell összerakni otthon az is ilyen anyagból van! Nincs nagy rejtély benne a fát m3 árban adják, minél vastagabb annál drágább mert annál több m3 pld. egy láb. Ezért oly olcsó a multinak a 8×8 cm-es lábakon álló „kocsibeállója”, és ugyan ezen az elven a rajta lévő tető, benne lévő csavarok és a talajhoz rögzítési pontok kiképzése is. Ezek alapján igaz az állítás miszerint vékonyabb fából olcsóbb, de azt tudni kell, hogy az indokolatlanul nagy spórolás ára a biztonság elvesztése! A helyén való állítás az, hogy a megfelelő vastagságú anyagból biztonságos a szerkezet és ennek a biztonságnak az ára az annak az anyagnak az árával van szorosan összefüggésben. Nézze meg a különbséget. Ez a multik terméke.

Ez a miénk!

 

Konzekvencia: lehet spórolni a fa vastagságon ez

1 db 10×10 cm 3 méter hosszú gerenda esetében ha m3 árat veszek 2.190 Ft/szál,

a 12×12 cm 3 méteres gerenda 3.153 Ft/szál,

és a 15×15 cm 3 méter 4.927 Ft/szál.

A fentiek tükrében pár ezer Ft spórolás a tartósság és a biztonságosság elvesztését jelentheti szemben a pénztárca kényeztetéssel. Mi sem érthetőbb annál, ha egyszer nincs rá annyi, akkor nincs rá annyi. Érdemesebb várni míg az a különbözet meg nem lesz, mint hogy egy gyenge szerkezetet rendeljen meg és amíg él azt nézi, hogy ezt nem ebből kellett volna megépíttetnem, de türelmetlen voltam. Ez a jobbik eset. Ha baj történik, arról ne is beszéljünk. Azt javaslom várjuk ki míg a korrekt ajánlatra lesz pénzünk és élvezzük a tartós minőséget hosszan!

A fa szerkezet megmunkálása:

A fatelepeken a fűrészáru úgynevezett szőrös állapotban van. Ez abból adódik, hogy a kivágott rönköket ipari fűrésszel felvágják a kellő méretre, szélre és hosszra darabolják és utána árulják. A szőrös faanyag gyalulás és csiszolás után kerül abba az állapotba ahogy önhöz lesz beszerelve, de egy folyamat még hátra van erről a következő bekezdésben írok. Szinte senki nem kéri szőrösen a fát beszerelve de ha lenne ilyen az volna a legolcsóbb verzió, aztán a gyalult és végül a gyalult és csiszolt. Így jönnek ár szerint sorba, de természetesen felületi minőségben is így követi egymást.

Konzekvencia: A csiszolást el lehet hagyni de a gyalulást nem ajánlott.

A fa szerkezet felületkezelése:

A fát védeni kell. Kültér esetében (a mi esetünk) ez egy összetett dolog. Védjük egyszer a gombáktól, ezzel együtt a víztől is és esztétikailag adunk neki egy kellemes színt is. Réges régen a védelem és a színezés azaz, a pác (ma már lazúrnak hívják legtöbbször) külön volt. Ma is megoldható így de hála a technológiának és a fejlődésnek, ez ma már egy anyagban is benne tud lenni. Ezzel dolgozunk mi. Ez a prémium minőségű Milesi vékony lazúr. Ára 16.000Ft/5 liter. Ezzel kétszer kezeljük. nyilván a 15×15 cm méretű fenyőnek a felülete m2-ben nagyobb mint a 10×10 cm -esnek ezért arra több kell belőle. 1.800-2.400Ft/ liter áron is van már alapozó és színt is adó termék, más márkákból, aminek ha beszorozzuk az 5 literre mennyi az ára, látjuk hogy jelentősen kevesebb mint amit mi használunk. Ennek az oka minden termék esetében más és más. Az egyik nem vég olyan hosszú távon, a másik nem olyan kiadós, a harmadik nem szívódik be annyira és még 3 nap múlva is fog ha hozzáérünk stb stb stb. Ez a Milesi márka bevált, hosszú távon is bizonyított és panasz nem érkezett rá még.

Konzekvencia: van olcsóbb kivitel, de abban az esetben meg kell barátkozni a gondolattal, ami arra a termékre vonatkozik, hogy miért és mitől olcsóbb. Pld egy lassabban felszívódó lazúr, megnövelheti a munkafolyamatot, a száradása miatt akár egy nappal is, és az ugye pénz, idő. Önnek! Akkor melyik az olcsóbb?

A fa szerkezet összeállítása:

A szerkezetet lapolással, kármival és egyéb módon szereljük össze, olyan csavarokkal, amik kimondottan erős igénybevételre lettek tervezve és méretük, vastagságuk és menetük is pont úgy a top kategóriába tartoznak mint a fejük kiképzése. Nem akad bele semmi, nem rozsdásodik, nem sorjásodik és évek múlva is bontható a csavarfejhez való bit fejjel. Ezeket a csavarokat áttételes fúrógéppel hajtjuk be és ki is így lehet csak hiszen hosszuk és vastagságuk nem teszi lehetővé a kézi csavarhúzós szerelést. Ezeknek a csavaroknak az ára kb 70Ft/db ártól kezdődik. Ilyenekkel szerelik az uniós követelményeknek megfelelő játszótereket is már.

Konzekvencia: bármilyen csavar megfogja a szerkezetet ha elég hosszú (az átadásig és egy kicsit tovább is), de ami hosszú távon biztonságot nyújt, szél, hó és egyéb behatásoktól, mi azzal dolgozunk. Lehet ezen spórólni, de hogy érdemes-e azt önnek kell tudnia. Mi csak abban segítünk, hogy tudja a miérteket. Ellenkező esetben csak azt látja  hogy az olcsóbb és a másik biztos több haszonnal dolgozik, ne rajtunk keressen. Van amikor ez igaz, de ami esetünkben csavar terén ez a biblia.:-)

A tető kivitele:

A tető lehet sokféle szerkezetű, de van pár elterjedtebb fajta pld, fél nyeregtető a legszokványosabb (féltetőnek is hívják), aztán a nyeregtető, kontyolt nyeregtető stb. Itt tulajdonképen, ami az árat befolyásolja szerkezetileg az a fentiek közti különbség és a méret, valamint a falhoz rögzítése, terasz esetében. Ezen felül a tető borítása lehet sokféle, kezdve az 1300Ft/m2 ártól a csillagos égig. Ez anyag ár ehhez még a munkadíj jön hozzá. A legelterjedtebb a trapézlemez, zsindely, cserép, polikarbonát. Mindegyiknek van előnye és hátránya is az ár különbségeken túl.

Konzekvencia: Ha ön esztétikai okból kér félnyeregtető helyett valami mást, akkor az árnövelő tényező.

A tető belső burkolata:

Mi a zsindely alá elengedhetetlenül teszünk (mert kell) lambéria és vagy hajópadlót. Megköveteli a zsindely és a látvány is alulról. Cserép alá erősen ajánlott a lambéria és vagy hajópadló, míg a trapézlemezhez nem kell de lehet. Csupán esztétikum. Minden olyan esetben ahol alulról nincs burkolat és látszik a cserépléc, azt is gyaluljuk és felület kezeljük, színre pácolva.

Konzekvencia: El lehet hagyni a lambéria és vagy hajópadlót a fenti esetekben és akkor olcsóbb lesz a kivitel, viszont nomádabb lesz alulról a látvány.

Az eresz és csatorna:

A hétköznapokban is legtöbbet használt, horganyzott rendszer a legelterjedtebb, ami kb. 30.000Ft egy nagyjából 25 m2-es kocsibeállóra vagy teraszfedésre. Ebből is van az un. 25-ös és a 30-as méret amit használunk. Viszonyításnak a 30-as van a normál házakon, ennél egy kicsit kisebb a 25-ös, azt használjuk többet. Mindezeken felül van alumínium, réz, műanyag és egyéb csatornakivitel is.

Konzekvencia: Itt is az a szabály érvényes mint máshol, a hozzá illőt kell megvenni, mert ugye felesleges alumínium rendszer, ha a mellette lévő házon horganyzott van. Spórolni úgy lehet hogy ön teszi fel utólag.

Amiről nem esett szó.

Méretek: 3m, 4m, 5m, 6m, anyagok vannak a legtöbb helyen. De van ahol csak 4-5-6 méteresek vannak mert úgy gondolják hogy a 6 méterest vágjuk el és lesz 3 méteres darabunk belőle. Igen ám de nekem csak egy kell vagy páratlan kell, akkor mindjárt 3 métert meg kell vennem pluszba. A pakolásnál a súlyról nem is beszélek. van ahol olyan szerkezetet kell építeni ahol 6 méter feletti gerenda szükséges és toldásra nincs mód. A 6 méter feletti fűrész árú, nem mindenhol található meg és feláras. tehát annak m3 ára nem egyezik meg a 6m-ig megvásárolható fenyőárúéval. Ezért ha olyan méretet rendel ezzel számolnia kell.

Szállítás: Minden anyag a fatelepen van, ahonnan el kell hozni a megmunkálás helyére. Ez idő és pénz és munkabér. Legtöbb esetben a gerendák nem egyszemélyes súllyal bírnak, ezért nem egy emberes a dolog. A megmunkálása sem egy főt igényel ebből kifolyólag. Ezért van az, hogy a m3 árral nem lehet számolni végösszeget. És ez csak az anyagmozgatás része.

Egy 10cm×10cm-nél vaskosabb rendszernél, minden drágul, mert több m3 a fa, több a gyalult és csiszolt felület és a felület kezelés is több m2 lesz.

#Közterületi játékok #Közterületi játszóterek #Magán játszótér #Magán játszóterek #Kocsibeálló #Terasz #Kerti bútor #Előtető #Elő tető